Az indulás a szilveszteri pihire anyázással, kabátcserével és borzasztóan rossz hangulatban indult. Pedig az idő gyönyörű volt és a nap is sütött. Aztán persze minden rendeződött, legalábbis úgy hittük. Csak hát ugye létezik a technika és mi minden lehetséges csodáját szeretjük használni. Így van ez a GPS-el is, ami hasznos dolog, bár én ezzel is egyszerűen el tudok tévedni. (Tudom egy kicsit mégis szőke vagyok) Beállítottuk az úti célt és haladtunk is. Már az autópályán jártunk, amikor egy hívás zavarta meg a nyugalmat - no meg a kütyünket, csak mi még nem tudtunk róla- , de két csengés után letették. Szuper! Haladtunk tovább, és tovább, és tovább mígnem nagyon gyanús lett, hogy közel a 200-as kilométernél vagyunk és még mindig van hátra 70 km! Most már tudatosult bennünk, hogy nagyon régen nem szólalt meg az a dög! Tehát újraindítás és elindultunk visszafelé. Szerencsére "csak" 60 km-t autóztunk feleslegesen:-)

A vacsi vaddisznópöri volt dödöllével. Én még nem ettem ilyent, de megbirkóztam a feladattal:-) Nem mondom, hogy állandóan ezt fogok kérni az étteremben, de egyszer ehető volt.
A holnapi program pancsolás lesz valahol a közelben. Hogy hol az majd kiderül reggel:-)))