Nem kevés győzködés és rábeszélés után -egy kis kimozdulás végett- elindultunk a nagy budapesti karácsonyi készülődésbe. Irány a belváros, mert nekünk a kerületi kirakodó vásár nagyon nem elég. Amíg parkolót kerestünk megállapítottuk, hogy nagy valószínűséggel nekünk kellene, hogy fizessen valaki azért, hogy itt lakjunk! Végre letettük a járgányt és irány a tömeg.
De hol van a tömeg? Először a Károly körúton sétáltunk végig a Deák térig, majd onnan a Vörösmarty térre és a Váci utcába mentünk.

Megmondom őszintén, hogy nagyon meglepődtem. Volt ugyan egy csomó külföldi turista, aki nálunk veszi meg a csecsebecséit -mi meg náluk-, de tömegről nem lehetett beszélni. Vasárnap délután kényelmesen tudtunk sétálni a Vörösmarty téren. Sok szép dolgot, főleg kézműves termékeket láttunk. Olyan volt ez a vásár is, mint amilyet a "sógoréknál" láttunk, csak talán valamivel olcsóbban lehet mindent megvásárolni. De ahogy elnéztük, leginkább a forralt bor és a különféle sütött pecsenyék, kolbászok fogytak, a vásárfiák nemigen. Nem volt hangoskodás, nevetgélés, én úgy vettem észre az emberek fáradtak és még itt sem tudták jól érezni magukat.




Hazafelé a körúton mentünk és szinte kihalt volt a város. Emlékszem évekkel ezelőtt ilyenkor ki sem merészkedtem az utcára, mert akkora volt a tömeg. Az üzletekbe nem lehetett bejutni, mert tele volt vásárlókkal. Most viszont az eladókon kívűl nem lehetett látni egy lelket sem. Lehet hogy mindenki a plázákban vásárol?
Mivel elég sokáig sétafikáltunk elmentünk vacsizni a Bugyiban lévő Forster Vadász kastélyba.



