Ma délután érdekes -de bevallom nem váratlan- meglepiben volt részem. Vikcsi lelkendezve hívott fel és adta át a telefont "Nem fogod kitalálni kivel találkozam!" felkiáltással egy kedves volt kolleganőmnek, akit még Mr. GC idejéből ismertem.
Mint kiderült neki is tele lett a hócipője miegymással és érzékeny búcsút vettek egymással, hogy most egy piacvezető cég egyik irodájába menjen dolgozni. Vajon Ő is fog kedves vidám levélkét kapni egy pár hónap múlva? Majd segítek a megválaszolásban:-)
Kaparta: Kutyacica
Ma úgymond a másik irányba indultunk el reggel. Először virtuálisan beköszöntünk
Picikacához, majd elindultunk az M3-ason egyenesen előre.
Találgattam ugyan, hogy hová megyünk, de nem lett megmondva:-( Na sebaj majd csak megtudom. Annyi volt csak a biztos
infó, hogy pancsolni megyünk, mert vittünk fürdőruhát is. Ezek után meg sem lepődtem, hogy egy
thermál fürdő előtt parkoltunk le.
Bogácsra jöttünk. A hely ismerős volt, egyszer már jártunk erre, igaz akkor
szilveszterezni mentünk Noszvajra és kirándulásként kötöttünk ki a fürdőnél.
Az idő gyönyörű volt, a víz finom meleg. Két órai
pancsizás után megéheztünk és úgy gondoltuk ideje ebédelni. Az ebéd előtt még a fürdő mellett vettünk
birsalmasajtot,
töpit, szalonnát és házikolbászt, csak hogy éhen ne haljunk:-)
Szerencsénk volt, mindketten azt ettünk amit előtte kitaláltunk: én rántott sajtot, a párom babos, gombás pacalt. Hogy azt hogyan lehet megenni, nekem rejtély.
Utána még megálltunk a
Szépasszony-völgyében begyűjteni egy kis borocskát is a hazai mellé. Evvel
egy-két napig ki lehet bírni, bármi is történjen:-)
Sötétedés után értünk haza, a megérdemelt jól eső fáradsággal együtt.
Kaparta: Kutyacica
Minden évben eljön a halottak napja és idén úgy döntöttünk, hogy egy héttel előbb intézzük el a vidéki mécses gyújtást. Az égiek szerencsére meghallgatták imáinkat és az induláskori masszív köd egy idő után verőfényes napsütésre váltott. Első utunk ide a közelbe: Tapolcára vezetett, majd egy szép kis séta után,
ahol láttunk vadkacsákat
és termetes méretű halakat is
Gyulakeszire utaztunk tovább, ahol egy hangulatos helyen ebédeltünk
és utána indultunk haza. Késő délután egy kicsit fáradtan érkeztünk haza és örültünk a kellemes élményeknek és a késői napsütésnek.
Holnapra megint egy meglepi vár rám, de most előre szóltak:-))) Csak azt tudnám, hogy hová megyünk???
Kaparta: Kutyacica
